Nyakfájás leggyakoribb oka a hibás testtartásból ered.
Az ülő életmód és a képernyő figyelése miatt előrehelyezett fejtartás alakul ki, minek következtében a fiziológiás nyaki lordosis elsimul. Ebben a helyzetben a fej függőleges helyzetét a felső nyaki szakasz hátrafeszítésével érjük el. A fej hibás helyzete, valamint (gépelés miatt) a kar súlyának tartása a trapéz izom folyamatos aktivitását, ezáltal túlfeszülését okozza.
Fájdalmas izomcsomók alakulnak ki a koponya alatt, a terapéz izom bármely részén illetve a lapocka környékén bárhol.
A diszharmónikus terhelés miatt porckorong dehitratáció, később koboltosulás alakul ki, ami nagy terhet ró a csigolyák közötti kisízületekre is.
Fejfájás, szédülés oka (amennyiben kizárták a komolyabb problémák jelenlétét, mint például magas vérnyomás, cukorbetegség, agyi erek károsodása stb) gyakran a koponya és az 1- es nyaki csigolya között létrejövő feszültség, ami általában a fej előrehelyezett tartása miatt alakul ki.
Tartáskorrekcióval, izomdiszbalanszok helyreállításával, manuálterápiával, Kinesio Tape-el nagyban csökkenthetjük, majd megszüntethetjük a fájdalmakat.

Mozgásszegény, ülő életmód nemcsak a felnőttekre van rossz hatással. Az egész folyamat gyerekkorban kezdődik. Ha akkor nem foglalkozunk a hanyag tartással, később maradandó problémákat okozhat. Ekkor a test gyors növekedését az izomzat fejlődése gyakran nem tudja követni. A hát illetve a törzsizmok gyengesége nem tudja fenntartani a gerinc fiziológiás görbületeit, így a fejletlen izomzatú gyereknél hanyag tartás alakul ki. Sajnos, ha nem figyelünk kellőképpen a helyes testtartásra, hosszútávon károsodnak a csigolyák, a gerinc deformitása jön létre, ami aktív izommunkával már nem hozható helyre!
Tornának nagy hangsúlyt kell fektetni a gerincstabilizáló izmok erősítésére. Ezek összessége izomfűzőként funkcionál, körbeöleli gerincünket ezáltal felelős gerincünk fiziológiás helyzetben való tartásáért, és a helyes pozícióban történő mozgatásáért. Hátfájdalmak gyakori okozója fiatal korban lezajlódott Scheuermann kór ami a csigolyatestek zárólemezeinek csontosodási zavara miatt kialakuló deformitás, valamint gerincferdülés ( scoliosis), ami a gerinc oldalirányú görbülete, bizonyos esetekben a csigolyák rotálódásával is járhat.
A diagnózistól függően a következő terápiákat alkalmazzuk: manuál terápia, Schroth terápia, tartás korrekció, funkcionális tréning.

Az ízületi fájdalmak nagy része kopásos eredetű degeneratív elváltozás, ami az ízületi porc degenerációját, fokozatos pusztulását vonja maga utána. Az ízületi felszínek szélén csontfelrakódás, osteophyták jelennek meg, amik növekedése az ízületi végek deformálódását okozzák. A megváltozott terhelés hatással van az ízületet körülvevő lágyrészekre is. Kopás leggyakrabban a teher viselő ízületekre jellemző ( csípő, térd, boka), de bárhol előfordulhat.

Ízületi fájdalmak másik gyakori oka a túlterhelésből eredő íngyulladás, valamint az izmok tapadási helyén kialakuló csonthártya gyulladás.
A tenisz vagy golfkönyök kialakulásának oka is erre vezethető vissza.

Vállízület testünk legszabadabb ízülete, melynek dinamikus stabilitásáért a rotátor köpeny felelős.
Ha az izomegyensúly felborul a vállízület nem a fiziológiás mozgáspályáján fog mozogni, ütközéses szindróma alakulhat ki, ilyenkor a kar oldalra emelése 70-100 fok között fájdalmas lesz.

Másik gyakori probléma a befagyott váll szindróma.
A probléma oka nem mindig kideríthető. Vezető tünete a vállízület fájdalmas mozgáskorlátozottsága.
Első tünete a kar oldalra emelésének és kifogatásának fájdalma. Később a mozgások minden irányban fájdalmassá válnak és beszűkülnek.

Sérülés után többlépcsős folyamat vezet az érintett testrész funkciójának visszaállításához. A fokozatosság elvét betartva helyreállítjuk a mozgástartományt, az izomerőt és a sérült szöveteket.
Legyen szó hasi vagy mozgásszervei műtétről, fontos a beavatkozáson átesett beteg megfelelő rehabilitációja. Az ezt segítő gyógytorna sokféle lehet, mindig a beavatkozástól és az egyéni állapottól függ az összeállítása, amelyet minden esetben bízzunk szakemberre.

Mind a hobbi, mind a versenysportolók esetében is gyakran előfordulnak sérülések, minek következtében egy időre fel kell függeszteniük kedvenc sportjuk űzését.
Nemzetközi irányelvek alapján egyre inkább törekszünk a minél gyorsabb mobilizáció elérésére, hiszen a túlzásba vitt pihentetés káros lehet az ízületek számára.
A fokozatosság elvét betartva és a nemzetközi guideline-okat figyelembe véve próbáljuk minél gyorsabban visszaállítani az ízület vagy sérült végtag fájdalom mentes mozgását, terhelhetőségét.
Nagy hangsúlyt fektetünk a sportágspecifikus gyakorlatok végeztetésére, core izmok erősítésére, valamint a proprioceptív tréningre, hiszen a jól kivitelezett mozdulatok segítségével hozzájárulunk a sérülések megelőzéséhez.
Leggyakoribb sportsérülések a térd, váll illetve bokasérülések.

Az elülső keresztszalag (ligamentum cruciatum anterius) fő funkciója a sípcsont előrecsúszásának megakadályozása. A sérülés leggyakrabban a térd oldalirányú elmozdulása, kicsavarodása vagy mindkét mozdulat egyidejű történése esetén jön létre.
Akut esetben az érintett azt érzi, hogy kifordult, kiment a térde, akár pattanó hangot is hallhat. Sérülés nagy fájdalommal és duzzanattal jár.
Krónikus esetben a beteg gyakran megbicsaklik, térdét instabilnak érezheti.
Térdben lévő másik keresztszalag a hátulsó keresztszalag (ligamentum cruciatum posterius), aminek fő feladata a lábszárcsont hátracsúszásának megakadályozása. Ez a szalag ritkábban sérül, mert stabilitását nagymértékben segítik a térd posterolateralis struktúrái.
Ha mégis sérülést szenved, a beteg azt érzi, hogy térde kifelé, hátrafelé bicsaklik.
Ha arthroscopos vizsgálattal a szakadás mértéke kisebb mint 50 %, valamint a 2 térd közötti instabilitás mértékének különbsége kisebb 5 mm-nél és a betegnek nincs bizonytalanságérzése az orvosok a konzervatív kezelést részesítik előnyben.
Ha műtétre kerül a sor a következő technikák vannak:
Teljes szakadás esetében a térdsebész grafttal (átültetett testszövet) helyettesíti a károsodott keresztszalagot.
Ideális esetben a graftot a beteg saját testéből nyerik, ez lehet hamstring ín, patella ín, gracilis (karcsú izom) ín, négyfejű combizom (quadricepsz) ín.
Az aktív torna segítségével, a fokozatosság elvét betartva fejlesztjük az izmok erejét, hogy minél gyorsabban elérhessük az ízület sérülés előtti állapotát.
Nem győzzük hangsúlyozni az ízületi helyzetérzékelés fontosságát, amit proprioceptív tréning segítségével tudunk visszanyerni.
Sportba való visszatéréshez nélkülözhetetlen a sportágspecifikus feladatok gyakoroltatása, valamint a nagyobb stabilitás illetve a későbbi sérülések elkerülése végett a törzs stabilizáló izmainak tréningje.

A térdízületet alkotó képletek közül leggyakoribb a belső gyűrűporc sérülése. Ilyen típusú balesetek gyakran fordulnak elő térd csavarodásával járó sportok közben (focizás, kosárlabdázás, kézilabdázás, síelés stb ). A szakadás érintheti a gyűrűporc teljes vastagságát, vagy csak egy rétegét.

A beszakadt, vagy leszakadt meniszkusz darab becsípődhet a csontvégek közé, ami heves fájdalommal és a térd elakadásával jár. Az ízület megduzzad, a térd mozgása korlátozottá válik. A leszakadt darabok sértik és felmarják a csontokat borító tükörsima üvegporc felszínét. A tünetek a sérülés körülményeitől, a sérülés helyétől és a beteg tűrőképességétől függően lehetnek olyan mértékűek, hogy sürgős beavatkozást igényelnek (elakadt térd), de elképzelhető az is, hogy a beavatkozással heteket, sőt hónapokat lehet várni.

A meniscus sérülés véglegesen arthroscopos műtéttel gyógyítható, ekkor a leszakadt részt visszavarrják, vagy eltávolítják.

Gyógytorna során erősítjük a combizomzatot, térdkalácsot mobilizáljuk, fiziológiás ízületi mozgástartományt visszaállítjuk, propriocepciót fejlesztjük.